Die Göttin Aret� stellt sich vor
Xenophon
| Ἐγὼ | δὲ | σύνειμι | μὲν | θεοῖς, | σύνειμι | δὲ | ἀνθρώποις |
| Ich | aber | mit-bin | zwar | göttern, | mit-bin | aber | menschen |
| τοῖς | ἀγαθοῖς· | ἔργον | δὲ | καλὸν | οὔτε |
| den | guten: | werk | aber | schönes | weder |
| θεῖον | οὔτʹ | ανθρώπειον | χωρὶς | ἐμοῦ | γίγνεται. |
| göttliches | noch | menschliches | ohne | meiner | entsteht. |
| Τιμῶμαι | δὲ | καὶ | παρὰ | θεοῖς | καὶ | παρὰ | ἀνθρώποις |
| geehrt-werde-ich | aber | sowohl | bei | göttern | als-auch | bei | menschen |
| ἀγαθὴ | μὲν | συλλήπτρια | τῶν | ἐν | εἰρήνῃ | πόνων, |
| gute | zwar | helferin | der | in | friedlichkeit | mühen, |
| βεβαία | δὲ | τῶν | ἐν | πολέμῳ | σύμμαχος | ἔργων, |
| zuverlässige | aber | der | in | kriegin | bundesgenossin | werke, |
| ἀρίστη | δὲ | φιλίας | κοινωνός. |
| tüchtigste | aber | freundschaft(der) | teilhaberin. |
| Καὶ | οἱ | μὲν | νέοι | τοῖς | τῶν | πρεσβυτέρων | ἐπαίνοις |
| Und | die | zwar | jungen | die | der | älteren | lobe |
| xχαίρουσιν, | οἱ | δὲ | πρεσβύτεροι | ταῖς | τῶν |
| freuen(sich)-sie, | die | aber | älteren | die | der |
| νέων | τιμαῖς | ἀγάλλονται. | Διʹ | ἐμὲ | φίλοι | μὲν |
| jungen | ehrungen | stolz-sind. | Durch | mich | freunde | zwar |
| θεοῖς | εἰσιν, | ἀγαπητοὶ | δὲ | φίλοις, | τίμιοι | δὲ |
| göttern | sind, | geliebte | aber | freunden, | geehrte | aber |
| δήμῳ. | Μετὰ | δὲ | τὴν | τοῦ | βίου | τελευτὴν | οὐ |
| volke. | Mit | aber | die | des | Lebens | ende | nicht |
| μετὰ | λήθης | ἄτιμοι | κεῖνται, | ἀλλὰ | μετὰ | μνήμης |
| inmitten | (der)vergessenheit | verachtete | liegen, | sondern | inmitten | einnerung |
| τὸν | ἀεὶ | χρόνον | ὑμνοῦνται. |
| den | immer | zeit | besungen-werden. |


